Sherlock - A rózsaszín rejtély

Sherlock Holmes örök és halhatatlan. Ezt nem győzöm ismételgetni...

Ezúttal a BBC készített egy sorozatot, aminek ugyan csak három része készült el, de talán lesz majd folytatás. A három rész mindegyike kb. 90 perces. Nálunk még nem vetítették, de hála az internetnek, feliratos formában már elérhető. Egyenlőre az első, A Study In Pink (A rózsaszín rejtély) című részt néztem meg.
Előzőleg olvastam, hogy ezúttal a régi kort ötvözték a modernnel, de arra nem számítottam, hogy Sherlock és Watson ezúttal mobiloznak, neteznek. Az első néhány percben meghűlt bennem a vér, amikor ezeket megláttam, de aztán átadtam magam a történéseknek, és úgy érzem, hogy végre egy klassz sorozat készült, még ha ilyen rövidke is. Legalábbis az első rész nekem nagyon bejövős volt.

Már a film elején négy öngyilkosság tanúi lehettünk. Két férfi illetve két nő vett be valamit, ami a halálukat okozta. Minden öngyilkosság felett értetlenül állnak, hiszen látszólag az illetőknek semmi oka nem volt rá. A rendőrség azonban mégis nyomozni kezd - Lestrade felügyelő vezetésével - aki valójában sorozatgyilkosságra gyanakszik. A negyedik áldozathoz már Sherlock-ot is odahívja, hogy segítsen a nyomozásban, hiszen köztudott hogy amikor a rendőrség már nagyon nem tudja mi tévő legyen, akkor jól jön nekik Holmes!

Mindeközben megismerjük Dr. John Watson-t, az Afganisztánban megsérült katonaorvost. Először annyit tudunk meg róla, hogy blogot ír, pszichiáterhez jár, és kiadó lakást keres. Egy ismerőse hozza össze őt és Holmes-t (aki szintén lakást keres). A bemutatkozás nagyjából úgy zajlik, ahogy az eredeti könyvben meg van írva. Azaz Holmes az első pillanatban szinte mindent tud Watsonról (később elmagyarázza hogy mit miből következtetett), Watson pedig nem tudja eldönteni, hogy mivel foglalkozhat Holmes. Hamarosan persze megtudja, hogy tanácsadó detektív, így a negyedik halotthoz már együtt mennek, és együtt kezdenek nyomozni.

Nem véletlen a sok modernizáció, hiszen Sherlock szinte minden mai kütyüt (internet, mobil, gps) igénybe vesz a nyomozás során. Természetesen valóban gyilkosságról van szó. A sorozatgyilkos nyomába erednek, egy taxit üldöznek, ám amikor utolérik, döbbenten látják, hogy nem az illetőt keresik.
Később aztán kiderül, hogy mégis jó taxi után futottak, csakhogy nem az utas, hanem a taxi vezetője a gyilkos. A taxisofőr, aki a legjobban tud "vadászni" a legforgalmasabb helyen, és akit senki nem néz meg igazán, hiszen ő mindenki számára csak egy tarkó. Sherlock-ot magával csalja, és egy elhagyatott helyen elmondja neki, hogy van egy megbízója, aki egyben Sherlock rajongója. Ez a megbízó egyben "szponzor" is. A férfi ugyanis elvált, gyerekei a volt feleséggel laknak, s mivel a férfi aneurizmás, és már nem sok ideje van hátra, ezért így gyűjt egy kis örökölnivalót a gyerekeknek. A szponzor ugyanis minden haláleset után sokat fizet neki. Most maga Sherlock lenne az áldozat ugyanazzal a módszerrel, ahogy a többi négy ember. Két fiola, mindegyikben egy-egy bogyó. Az egyik halálos, a másik nem. A "kuncsaft" választhat, hogy melyiket veszi be, a másik a taxisra vár. Ha nem akarnak választani akkor a férfi lelövi őket. No persze Sherlock kiszúrja, hogy a pisztoly nem igazi, és arra is hogy melyik bogyó nem halálos. De azért az utolsó pillanatban megérkezik Watson, aki egy másik épület ablakából veszi észre őket, és csak az utolsó pillanatban (amikor már Sherlock bevenné a bogyót) lövi le a taxist. Sherlock még megtudja a "rajongó" nevét is: Moriarty.
Ez mondjuk nem ért meglepetésként, hiszen a regényekből tudom jól, hogy Moriarty volt Holmes egyik legveszélyesebb és legnagyobb ellenfele, tehát valamilyen szinten már vártam a nevét.

Az újraértelmezett sorozatban ez volt tehát Sherlock és Watson első közös ügye. Kíváncsian várom a másik két részt is, amint lehet megnézem őket.

Tetszik nekem ez a sorozat. Tényleg jól ötvözi a régi és modern hangulatvilágot. Pl. a Baker Street első ránézésre teljesen olyan volt, mint Sherlock korában (amit megszoktunk), de oda tökéletesen passzolóan megjelent néhány modernebb épület. A lakásukban szintén inkább régimódi berendezés volt, de valahogy nem ütött el tőle a laptop és egyéb mai találmányok. Ezt jól ötvözték a készítők. Az aláfestő zene itt-ott a Robert Downey Jr.-féle film zenéjére emlékeztetett, de volt néhány motívum ami a Jeremy féle sorozat zenéjére emlékeztetett inkább.

A főszereplő Benedict Cumberbatch is szimpatikus, jól játszott. A Watson-t alakító Martin Freeman illetve a Lestrade-t játszó Rupert Graves szintén nagyon szimpatikus. Remélem a következő két rész sem okoz csalódást. Mert eddig nagyon klassz a sorozat, lendületes, érdekes, modern, de nem az idegesítő formában. Gratula a készítőknek!!!