1995. szeptember 12...

Részlet Linda Pritchard, Jeremy Brett barátjának könyvéből:

Az ébresztő óra keltette. Linda nagyon fáradt volt, még csak 6 óra volt. Ahogy kezdett észhez térni, furcsa érzése volt, emlékezett rá, hogy beszélgetett Jeremyvel a szobájában, de aztán mintha Jeremy bejött volna a szobájába, de ebben nem volt biztos. Felöltözött, 6 óra, ilyenkor már Jeremy is fent van. Lement hozzá, úgy döntött tényleg nem megy ma dolgozni. Leért a konyhába, Jeremy nem volt ott. A szíve úgy elkezdett verni, hogy majd kiesett, tényleg csak álmodta, hogy Jeremy a szobájába ment. Megnézte a dolgozó asztalánál, ott sem volt. Félt. Bement a nappaliba és látta, hogy Jeremy a kanapén fekszik, mintha aludna... de nem aludt. Sírni sem tudott hirtelen.
Közelebb ment és meglátta a kis asztalon a csésze teát, hát nem álmodta, Jeremy tényleg elköszönt tőle. Ekkor már zokogott. Jeremy mellé térdelt, talán mégiscsak alszik. Megfogta a kezét, de nem mozdult. Linda is csak annyit mondott:
- Good-bye, darling.
Nem tudta, mit kell most csinálni. Felhívta a sürgősségit, rohammentő jött, aztán jött két rendőr és Jeremy háziorvosa. Lindával maradtak, míg megérkeztek a szülei. Linda hívta fel a családot és hozzátartozókat, de Davidet [JB fia] nem merte, hisz az apja előző nap még beszélt vele, nem bírta volna elmondani, így inkább Anna Massey-t [JB első felesége] kérte meg, hogy mondja el a fiának, hogy Jeremy meghalt.

1995. szeptember 12-én hajnalban Jeremy lement a konyhába teát készíteni, majd ledőlt a nappaliba a kanapéra, és elaludt...