2005-ben járunk: egy kisfiú éppen elindul otthonról, amikor megáll mellette egy autó, és a benne ülő férfi (nem mutatják az arcát) mondja a kissrácnak, hogy üljön be hozzá. A fiú meglát egy köteg lufit az autóban. Mi ez? - kérdezi, mire az illető azt válaszolja, hogy tulajdonképpen ajándék a szüleinek.
Aztán máris ugrunk az időben és napjainkban találjuk magunkat, méghozzá Sherlock lakásában, aki nagy buzgalommal kutakodik egy nagy rakás újságcikk között. Minden cikk elrabolt gyerekekről szól. Watson futni invitálja Sherlockot, de sikertelenül - ehelyett aztán mindketten a gyerekrablási ügyön filóznak, s kiderül, hogy Sherlock a rendőrségi rádióján újabb gyerekrablásról értesült, és mivel a rabló egy köteg színes lufit hagyott a helyszínen, ezért az egykori gyerekrabló újra lecsapott - immár hetedik áldozatánál jár. Abban a pillanatban, ahogy Sherlock kimondja, hogy várja a rendőrfőnök hívását, meg is csörren a mobilja.
Máris az elrabolt gyerek szüleinek nappalijában vagyunk, akik éppen tévés interjút készülnek felvenni, hogy üzenjenek a rablónak. Sherlock ezt egy pillanat alatt lefújja (szó szerint... :), mondván hogy ha üzennek a szülők, akkor a rabló elégedett, hogy elérte, amit akart, és megöli a gyereket.
Mire a néző észbe kap, addig a rendőrség máris egy barna furgont üldöz, amiről kiderült (az utcában parkoló másik autót ugyanis meghúzta), hogy egy sötétbarnára átfestett rendőrségi furgont kell keresni. Pikk-pakk utol is érik az autót, amiben nagy meglepetésükre nem a Lufis Ember névre keresztelt emberrabló ül, hanem egy fiatal fiú, akiről kiderül, hogy nem más, mint a rész elején, tehát a 2005-ben elrabolt fiú - persze néhány évvel idősebben :)
A nyomozók hiába faggatják, a fiú nem szól egy árva kukkot sem. Aztán bemegy hozzá Holmes, aki annyit ki tud szedni a srácból, hogy az kedveli az elrablóját, sőt apának nevezi, aki mennyire rendes, hiszen reggelente visz neki fánkot. Ebből aztán kikövetkezteti Sherlock, hogy az illető nyilván éjszaka dolgozik. Hamar a férfi nyomára bukkannak, és nagy csavarként kiderül, hogy az emberrabló már nem is ez a bizonyos Lufis Ember, hanem maga az elsőként elrabolt srác, merthogy megváltozott a viszony a rabló - áldozat között.
Valahogy nekem ez a történet legalább annyira erőltetett és izzadtságszagú volt, mint a második rész. Nyilván megint nagyon elmés és ötletes csavarokkal akarták megtüzdelni ezt a 40 percet, de meglehetősen hihetetlen a sztori. Persze lehet ilyen, akár... hisz mint mondják, az élet rengeteg különleges dolgot produkál, de akkor is... Se a második, se a harmadik részbe nem tudtam beleélni magam, nem tudtam elhinni, nem tudtam komolyan venni. Egy délutáni vagy esti kikapcsolódásnak nem rossz nyomozós sorozat, de semmi több. Nyilván ezt a készítők is már előre tudták, nem véletlen, hogy nem Kovács Pistinek keresztelték el a nyomozót, hisz az kit is érdekelne? Sherlock Holmes neve ma legalább annyira népszerű mint régen, és ezzel a névvel simán el lehet adni olyasmit, amire amúgy fele ennyi néző nem lenne kíváncsi. És biztos van is ebben valami, hiszen a napokban derült ki, hogy a sorozat teljes évados berendelést kapott, tehát várhatóan 22 részt láthatunk majd. Három letudva. Engem eddig különösebben nem győzött meg, de majd meglátjuk a folytatást. A két főszereplő sem különösebben szimpatikus. Lucy Liu továbbra is gyenge, az meg röhejes, ahogy szó szerint tipegve rohan Holmes után méterekre. Egyetlen pozitívum, hogy ez a rész nem volt annyira teletűzdelve csavarokkal, és valamivel talán követhetőbb volt mint a második. De így sem volt jobb. Ez is csak 10/5. Gyenge közepes. Számtalan ilyet, sőt, jobbat láttunk már...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése