Sherlock Holmes nevében - hivatalos plakát

Előzőleg már írtam arról, hogy Sherlock Holmes nevében címmel egy új, magyar ifjúsági film van készülőben.
Már megvan a film hivatalos plakátja, a filmzenén pedig Gulya Róbert zeneszerző dolgozik.

A mérnök hüvelykujja

Sokan talán kétkedve néznek erre a novella címre, hiszen mit is lehet „regélni” egy mérnök ujjáról? Arthur Conan Dolye azonban ezúttal sem okozott csalódást olvasóinak, hiszen a mérnök eme testrésze köré is igazán csavaros sztorit épített fel.

Mérnökünk, Victor Hatherley kora reggel kereste fel Watson doktort, és kapásból azzal nyitotta a látogatást, hogy egy kendőt letekerve kezéről megmutatta a hüvelykujját, illetve „a helyet, ahol lenni szokott”. Watson kezelésbe vette a sebet, és mivel kiderült hogy a mérnök kifejezetten rejtélyes úton-módon vesztette el ujját, együtt mentek el Sherlock Holmes-hoz, ahol aztán Victor elmesélte nem mindennapi kalandját.

A folyammérnökként dolgozó fiatalember apja örökségét megkapva saját vállalkozásba kezdett. Egy este egy bizonyos Stark Lisander kereste fel, aki tudta a mérnökről, hogy egyedülálló, érti a mesterségét és képes a titoktartásra. Különös megbízást adott a mérnöknek: még ma este menjen ki az utolsó vonattal Eyfordba, Berkshire-be, ahonnan majd kocsival viszik tovább. Az ötven guinea fizetés nagyon kecsegető volt, így a mérnök azonnal rábólintott az ajánlatra. Még akkor is, amikor kiderült, hogy nem lesz olyan vonat, amivel vissza kell jönnie, így kénytelen lesz megbízójánál tölteni az éjszakát. A feladat sem volt bonyolult: mindössze egy meghibásodott tőzegprés gépet kellett megnéznie, és megállapítani, hogy mi a hiba. Szerelést nem kellett végeznie, a megbízó csak annyit akart tudni, hogy mi a masina hibája. Ígyhát a mérnök a megbeszéltek szerint éjjel útra kelt, a vonatozás után átszállt megbízója lovaskocsijára és úgy hajtottak az éjszakában, hogy kinézni sem tudott az ablakon, mert az be volt fagyva.

Egy sötét házba érkeztek, ahol egy nő és másik férfi volt még. A nő amikor tudta, kihasználta az alkalmat arra, hogy a mérnököt távozásra bírja, de ettől csak még jobban izgatta a mérnököt, hogy miért is hozták ide, így természetesen maradt.

A mérnököt egy kis, sötét szobába vitték, amit teljes mértékben elfoglalt a prés. A mérnök megállapította és elmagyarázta a két megbízó férfinak a gép hibáját, de gyanús volt neki, hogy tőzeg préseléshez miért használnak ilyen kolosszális gépet. Amint erre rákérdezett, el is vágta a fát maga alatt: A két férfi a mérnökre zárta az ajtót és beindították a gépet. A mérnök már éppen azon gondolkozott, hogy helyezkedjen, hogy fog majd kevésbé fájni a halál, amikor észrevette, hogy van menekvés. A nő – aki előzőleg már távozásra akarta bírni – segítségére volt a menekülésben, mutatta hogy merre fusson. Az ablaknál érte utol egyik megbízója, s bár a mérnök ki tudott ugrani, egy bárd szerű valamivel a hüvelykujját levágták. Futás közben egy bokorban bújt meg, ahol másnap, már világosban tért magához. Ráadásul amikor körülnézett, nem találta a házat, egy árokparton feküdt a pályaudvar mellett, ahol éjjel kiszállt a vonatról. Hüvelykujja (helye) azonban bizonyossá tette, hogy a kaland valóban megtörtént, nem csak álom vagy képzelet volt.

A pályaudvaron hiába kérdezősködött, a megbízóját nem ismerte senki. Visszautazott Londonba, ahol sebével Watson doktort kereste fel, így zárult a története.

Holmes a jegyzeteiből elővett egy nem túl régi cikket, ami egy gépészmérnök eltűnéséről szólt, akit azóta sem találtak.

A mérnök ezúttal már Sherlock Holmes-al és Watsonnal együtt utazott vissza a tett színhelyére. Már a pályaudvarról látták, hogy a közelben egy ház ég. A mérnök azonnal felismerte az előző éjjeli házat, s mint kiderült, a ház valójában a pályaudvar mellett állt, a kocsikázás csak „elterelő hadművelet” volt, hogy a mérnök még véletlenül se találhassa ki, hol is járt az éjszaka folyamán.

A két férfi és a nő nem került elő, a ház egyik ablakának párkányán viszont találtak egy hüvelykujjat. A tüzet csak estére tudták eloltani, és bár a gép vas szerkezete megmaradt, illetve találtak nikkelhalmazt is, de hamis pénzt nem, pedig eddigre ár mindannyian biztosak voltak benne, hogy itt pénzhamisítási műveletek zajlottak. Bár Holmes nem kaphatta el a tetteseket, s a mérnök sem kapta vissza hüvelykujját, de legalább nyert némi tapasztalatot. Úgy gondolom, még a mai világban is megállja a helyét a tanulság: munka nélkül, rövid idő alatt nem lehet sokat keresni. Ha mégis ilyen ajánlatot kapunk, ott valami gyanús, és jobb messziről elkerülni!

„Hogyan került a mérnök a rózsabokrok közül az országútra, örökre titok maradt volna, ha a lábnyomok után Holmes meg nem állapítja, hogy valószínűleg az a bizonyos szép asszony és a kevésbé vérengző angol volt az, aki biztos helyre cipelte.

- Szép mulatság – mondta a mérnök hazatértünkkor. Elvesztettem egyik ujjamat; ötven guineát, amit megérdemeltem, s mit nyertem?

- Tapasztalatot – mondta Holmes nevetve. – Ami aranyat ér.

A pöttyös szalag

A legrégebbi Sherlock Holmes novellák egyike A pöttyös szalag, ami a fő kedvenceim között szerepel. Olvasva, és filmen is egyaránt nagyon kedvelem, s bár rengetegszer olvastam – láttam a történetet, mégsem tudom soha megunni.

Már a novella nyitó mondatai – Watson doktor tolmácsolásában - is magukért beszélnek:

„Ha az utolsó nyolc év alatt naplómban feljegyzett hetven esetre gondolok, amelyek egytől-egyig érdekesnél érdesebb tanúságot tesznek az én különc barátom, Sherlock Holmes zseniális módszeréről; igen sokat találok közöttük, amelyek nagyon szomorúan, nem egyet, amely komikusan; de egyet sem, amely mindennapi módon végződött volna; mert ő nem pénzért, hanem szenvedélyes érdeklődésből adta magát a magándetektív szolgálatára, s minden olyan esetet, amely nem volt rendkívüli, sőt fantasztikus, egyenesen visszautasított. De ezek között a különleges esetek közt sincs egy sem, amely a Roylott család történetével összehasonlítható lenne…”

A történet Helen Stoner látogatásával indul, aki azért keresi fel Holmes-t, hogy félelméről beszámoljon és segítséget kérjen. Elmesélte, hogy ikernővérével együtt – anyjuk halála után – mostohaapjuk birtokára költöztek, ahol soha nem érezték igazán jól magukat. Magányosak voltak, és féltek a környékben lődörgő vándorcigányoktól, akik apjuk barátja volt, mert egyébként az erőszakos természetű orvos senki mást nem tűrt meg maga körül. A háznál még csak cseléd sem volt, így a lányoknak kellett minden házimunkát végezni, és tényleg nem volt senki, akihez szólhattak volna. Egyikük aztán megismerkedett egy férfival, aki megkérte a lány kezét, de a lánykérés után a nő a félelemtől meghalt.

Helen elmesélte Holmes-nak, hogy nővére éjjelente sziszegést hallott, de betudták annak, hogy biztos a cigányoktól jön a zaj, vagy esetleg azoktól az állatoktól, akit mostohaapjuk Indiából hozott haza. Egy este aztán a nővér lármázására ébredtek, aki csak a pöttyös szalagról beszélt, és hamarosan belehalt az ijedtségbe.

Most, három év elteltével Helen-t is eljegyezték, s a házon történő felújítási munkák miatt nővére régi szobájában kellett aludnia. Helen ugyanazt a sziszegést hallotta, amit nővére a halála előtt.

Holmes még aznap leutazott a házhoz, megnézte a lány, és mostohaapja szobáját, és azonnal gyanús lett neki a két szoba közötti szelelő, a nem működő csengőzsinór, de az is, hogy az ágy a padlóhoz van rögzítve. Szintén furcsának találta a mostohaapa szobájában lévő fém ládikát, tejes tálat, kutyakorbácsot. Megbeszélték a lánnyal, hogy kivételesen régi szobájában marad éjszakára, Holmes-ék pedig bejönnek a házba (a rögzített ágyas szobába), amint a lány az ablakban jelez, hogy mostohaapja aludni tért.

A két férfi hosszú órákon át virraszt a szobában, mígnem ők is meghallják a furcsa sziszegést. Holmes azonnal gyertyát gyújt és csapkod a szellőző felé, mígnem egy kiáltás rázza fel szinte az egész környéket. Együtt rohantak be a mostohaapa szobájába, akit holtan találtak, rajta a pöttyös szalaggal. Holmes jól sejtette, hogy egy egzotikus állat, pontosabban India legveszélyesebb kígyója a pöttyös szalag. Mivel közben kiderítette, hogy a lányok anyja volt vagyonos, a férfinak pedig egy fillérje sem maradt volna, ha mindkét lány megházasodik, és viszik magukkal az örökségüket, ezért ilyen fondorlatos gyilkosságra vetemedett. A halál oka a kígyó mérge volt, ami másodperceken belül hat, és az angol orvosok nagy valószínűséggel nem ismerték volna fel. Mivel Holmes megzavarta a szelelőn át, csengőzsinóron lefelé igyekvő kígyót, az ijedtében visszafordult, és máshol keresett magának áldozatot, így esett, hogy az orvos mostohaapa lett saját maga áldozata. Nem meglepő módon Holmes nem igazán bánkódott a gonosz férfi halálán ;)

A novella sokadszorra olvasva is érdekes és izgalmas. Nekem még mindig megunhatatlan és tökéletes alkotás!

Sherlock érkezik az AXN-re!

Végre hazánkban is látható lesz a BBC Sherlock című sorozatának első évada az AXN csatorna jóvoltából.
2010-ben készült a mindössze három részből álló sorozat Benedict Cumberbatch (Sherlock) és Martin Freeman (Watson) főszereplésével.
Az első rész megnézése után ugyan terveztem a másik kettőt is, de ezek sajnos elmaradtak. Így viszont most szinkronosan kísérhetem figyelemmel a régi és modern kor ötvözetében ügyködő nyomozópárost.

Az első rész október 11-én kedden 22 órai kezdettel lesz látható. Ismétlés október 12-én 2:15-kor. A második rész egy héttel, a harmadik rész pedig két héttel később landol az AXN-en.

Jó hír, hogy már biztos a második évad is, elvileg szintén három résszel:
- A Scandal in Belgravia (Nem nehéz kitalálni, hogy a Botrány Csehországban című novellára fog épülni a történet, Irene Adler szerepében Lara Pulver lesz látható).
- The Hounds Of Baskerville (A sátán kutyája)
- The Reichenbach Fall