A készítők nem vacakoltak sokat, hamar belecsaptak a dolgok közepébe. Néhány perc alatt megismertük a címszereplőt, Sherlock Holmest (Jonny Lee Miller), aki régen a Scotland Yard tanácsadója volt, de már egy ideje New Yorkban lakik, és éppen most szokott le a kábítószerről. Apja (eddig ugye soha, sehol nem hallottunk Sherlock szüleiről...) egy segítőt rendezett Holmes mellé, aki elvileg mentora lenne. Ez a mentor nem más, mint Joan Watson (Lucy Liu), akinek személyes gondja is van, hiszen az epizód végére kiderül róla, hogy sebészként dolgozott, de egy páciense meghalt a keze alatt.
Sherlock és Watson tehát bemutatkoznak egymásnak - na persze ez se a megszokott módon megy. Sherlock rögtön egy csomó mindent megállapít Watson-ról. A nő először csak figyel, aztán Sherlock megmagyarázza, mit hogyan és miből következtetett ki.
A következő percekben máris megismertük a sorozat első ügyét, egy gyilkosságot. Sherlockot a rendőrség hívja segítségül, itt bukkan fel régi kedvencem, Aidan Quinn, mint Gregson kapitány. Sherlock a helyszínen is egy csomó mindent kikövetkeztet apróságokból. Bár Gregson kapitányon kívül a többi nyomozó nem szívesen látja őt a helyszínen, de azért lenyűgözve figyelik, hogy Sherlock bármit mond, minden úgy lesz. Az ő következtetése alapján találják meg a meggyilkolt nőt, Amy Dampert a ház pánikszobájában. Mint ilyenkor mindig, a férj rögtön gyanús lesz, aztán úgy tűnik, hogy nincs köze a gyilkossághoz. Nem lepődtem meg azonban, amikor a rész végére kiderült, hogy bizony, mégiscsak ő áll a gyilkosság mögött, hisz ha elválik, a házassági szerződés értelmében egy petákot sem kap, viszont ha meghal a felesége, akkor mindent megörököl. Maga a nyomozás inkább a hasonló nyomozós sorozatokat juttatta eszembe. Bár következtetett Holmes, de inkább csak Watsonnal kapcsolatban és az ügy elején, aztán menet közben volt, hogy Watson jött rá valamire. Ami persze nem baj, de valahogy maga a nyomozás mégsem volt a régi, klasszikus értelemben vett sherlock-os.
A címszerepben tetszelgő Jonny Lee Miller engem egyenlőre nem győzött meg és nem nyűgözött le. Valahogy ránézésre nem szimpatikus a fickó, és egyáltalán nem Sherlock-os. Bár néhány mozdulata nagyon jó volt, de hiányzott az arcjáték és az apró gesztikulálások, mozzanatok, amik igazán Sherlockká tesznek egy színészt. Már filmben nem láttam őt, tehát ettől függetlenül lehet nagyon tehetséges, és nagyon jó színész. Lehet hogy a részek során változik majd róla a véleményem, és nyilván szoknom is kell. Magam is kíváncsi vagyok rá, hogy öt, vagy tíz rész elteltével hogyan vélekedem majd róla.
Lucy Liu sajnos nagyon nem tartozik a kedvenc színésznőim közé. Nem akarom a rajongóit megsérteni, de nekem sem külsőleg, sem tehetségre ő semmit nem jelent. Nem látom szépnek, nem látom különlegesnek, sem karakteresnek. Néhány filmben láttam csak, de a tehetségét egyikben sem sikerült felfedeznem. Már eleve kétkedve fogadtam, hogy pont neki jutott a női Watson szerep, és végignézve az első részt, furcsa is Watsonként. Majd meglátjuk, hogy bizonyít és mennyire állja meg a helyét.
Aidan Quinn már régóta kedvencem, így természetesen nagyon örülök neki, hogy szerepet kapott a sorozatban. A New York-i nyomozók című sorozatot nézve csodálkoztam rá, hogy nem hátrányos számára az öregedés, és jól áll neki, ha (rendőr)főnököt játszik. Tényleg örülök, hogy ebben a sorozatban is foglalkoztatják. Ő abszolút pozitívum az eddigi aránylag kevés szerepében - de nyilván vele azért elfogultabb vagyok :)
Első nézésre tehát az Elementary egy olyan nyomozós sorozat, amiben a főszereplő nem látnok, nem extra képességgel megáldott valaki, de mégsem nyomozó, hanem "kívülálló" - itt ugye konzultáns, akinek történetesen Sherlock Holmes a neve, a segítségül mellé rendelt mentor pedig Watson névre hallgat. A néhány következtetést leszámítva eddig más Sherlock-os mozzanatot nem fedeztem fel, de ezt akár apránként, részenként is csepegtethetik. Jó volt az első rész, tetszett, biztosan újra fogom majd nézni, akár ha elér hozzánk is, és lesz szinkronos verzió, akár évek múlva "darálva" a sorozatot. De annyira azért mégsem nyűgözött le, hogy tökéletesnek lássam. Közepes nyomozós sorozatnál azért jobb, és még Aidan Quinn miatt is picit felfelé kerekítem a pontszámot, így az bevezető részt 10/7-re értékelem, és várom a folytatást!
